Menü:

Utoljára frissítve:

2017-12-15 08:59:14

Látogatók száma:



GYENGÉNLÁTÓK RÉSZÉRE
A honlap a Wekerle Sándor Alapkezelő Egyházi és Nemzetiségi Támogatások Főosztálya Nemzetiségi Támogatások Osztályának támogatásával valósult meg.

Hangostérkép



Támogatók





Diákmunkák 2016/2017


 

Pavlicz Marcell 5. osztályos tanuló

 
Trabant
 
       Pár évtizeddel ezelőtt, mikor még nagyon kevés autót használtak az emberek. Egy család vett egy trabantot. A családban 2 fiú élt, ők nagyon örültek az autónak.
       Az új autót a garázsban tartották és nagyon szerették. A trabant meg nagyon boldog volt, hogy elvihette a fiúkat kirándulni és nyaralni. De a gyerekek megnőttek és már nehezen fértek bele a kicsi autóba. Szegény trabant nagyon szomorú volt, amikor az apuka egy szebb és újabb autóval jött haza. A trabant ezután az udvaron a cseresznyefa alatt állt. Már nem a trabant ment kirándulni hanem a szép új kék autó. A régi kicsi kocsit már csak ritkán használták. Hamarosan kivonták a forgalomból és egy eldugott helyre tették ahol nem nagyon lehetett észrevenni. Szegény trabant így állt ott, hosszú éveken keresztül. Teljesen tönkrement belepte a moha. De a nagyobbik fiúnak fia született, aki kiskorától kezdve nagyon szerette a trabantot a kis barátaival mindig benne játszottak. A kisfiú elhatározta, hogy ha felnő, megjavítatja a trabantot és ő fogja használni.
     A kis fehér trabant kikerült az eldugott helyről és nagyon örül, hogy újra gyerekek élnek benne, hogy hamarosan az utakon gurulhat majd.

 
Gócza  Dorottya 5.osztályos tanuló
 
                                                                         A 2 tévé
 
    Élt egy öregember. Annak volt egy öreg tévéje amit hosszú idő óta nem használt,és úgy gondolta,hogy ideje lenne már egy új tévét vennie. Az öregember végül megvette az új tévéjét és a régit meg félretette, nem használta. Ezért a régi tévéje szomorú és bánatos volt, mert úgy érezte, hogy feleslegessé vált. Az új tévé meg ez miatt állandóan dicsekedett és  lenézte a régi tévét. Mert úgy gondolta, hogy ő a legszebb, legjobb és legmodernebb. Aztán bekövetkezett egy olyan dolog, hogy meghibásodott és szervízbe került az új tévé. A bácsi kénytelen volt a régi tévéjét használni. Amikor megjavították az új tévét,akkor az öreg bácsika úgy gondolta,hogy mégis csak a régi tévéjét használja továbbra is. Az újat pedig elajándékoz- ta. Akkor pedig rájött az új tévé ő  sem tökéletes és neki is vannak hibái meg ugyanúgy pótolható.
   Az öreg tévé meg boldog volt,hogy őt választotta.
 
 
Orbán Flóra 5. osztályos tanuló
A varázstoll
 
   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú Peti. Peti nagyon visszahúzódó fiú volt. A szünetekben senkivel nem beszélt, nem játszott.
   Iskola után, egyik délután elindult hazafelé s mi közben sétált talált egy tollat. De az nem akármilyen toll volt, hanem egy igazi varázstoll. Megfogta és hazavitte. Otthon megvizsgálta, semmi furcsát nem talált rajta, így hát elkezdett rajzolni. Mivel nem volt barátja ezért egy maga korabeli fiút rajzolt, hisz titokban mindig az volt a kívánsága, hogy legyen sok barátja. Ahogy rajzolt minden vonal életre kelt. S lapról kisétált a lerajzolt fiú, és elkezdtek beszélni a barátságról. Innentől fogva megváltozott Peti és sokkal többet játszott a gyerekekkel.
     A toll időközben kifogyott, de a barátok megmaradtak. Így volt, igaz volt, ha nem hiszed, járj utána!!
 

 
Kertész Ákos 5.osztály:
A maci
 
    Közeledett a Karácsony. Kint sűrűn hullt a hó, és jeges szél fújt.
    A város közepén a játékbolt kirakatában, két mackó várt arra, hogy hazavigye őket valaki. Az egyik kedves és szerény, a másik nagyon büszke volt. Mindig azt mondogatta, hogy ő a szebb, ő a nagyobb, és úgyis őt fogják megvenni. A kedves maci ilyenkor mindig szomorú lett. Egyszer csak nyikorogva nyílt az üzlet ajtaja. Egy gazdag apuka lépett be a fiával. Természetesen a nagyobb mackót választották. A szerény kismaci egyedül maradt. Aztán újra nyílik az ajtó. Belép egy szegényes öltözetű ember, kézen fogva megszeppent kisfiával. A kisgyerek egyből a szívébe zárta a gombszeműmackót. Ettől kezdve sosem hagyták el egymást. Elmúlt a Karácsony. A szegény kisfiú sétálni indult szeretett macijával. Éppen egy gazdag ház előtt mentek el, amikor a szemetes mellett , egy szőrös gombolyagot vettek észre. S lám nem volt más mint a büszke mackó a kirakatból. Bizony már nem kellett senkinek.
            A kisfiú felvette, hazavitte, és őt is ugyanúgy szerette mint a másikat. A rátarti büszke maci sírva kért bocsánatot kis barátjától, a sok bántásért.
 
 
Zsupek Zétény 5. osztály:
A 300 éves szekrény
 
             Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy szekrény.
   Ez a szekrény én vagyok, 300 évvel ezelőtt egy kastélyban ékeskedtem. 20 éven át szolgáltam a kastélyban azért, mert a kastélyt rommáégették. Szerencsére én csak kicsit égtem meg. A diadal után megtalált egy szegény asztalos. Szétszedett és e restaurált egy asztalnak, aztán eladott egy gazdag házaspárnak. Mikor 80 évesek lettek akkor a szemétdombon kötöttem ki. Kb.100 évvel később megtalálták a darabjaimat és összeraktak egy régi kiállításon ékeskedtem 50 évig. Azután kivittek a katonákhoz, hogy legyen mire ülniük. Azután 2000-ben egy kastély múzeumba kerültem és ott vagyok azóta.
            Az van a címkére írva: "Tölgyfa asztal 300 éves." Erre nagyon büszke vagyok.

 
Vlasics Anikó 5. osztályos tanuló
 
A plüsscica
 
         Egyszer volt egy szép plüsscica, akinek nagyon jó élete volt, hiszen egy gazdag családban él.
        Egyik délután a gyerekek kimentek a parkba bújócskázni. A gazdag családból érkező kislány, Eszter a fa mögé bújt a plüsscicájával. A cicát egy alacsony ágra tette. Mire megtalálták őt, meg feledkezett a cicáról és otthagyta. Másnap újabb gyerekek érkeztek és ők is bújócskáztak. A szegény kislány, akit úgy hívtak, hogy Noémi, ő is ugyan oda bújt ahova Eszter. Noémi megtalálta a kiscicát, akit elnevezett Cirminek. Következő nap Noémi játszott Cirmivel az udvaron, amikor Eszti a plüsscica igazi gazdája, arra járt és meglátta Noémi kezében a kiscicát és felkiáltott, „ott van az én plüsscicám”! Noémi odament és megkérdezte tényleg a te kiscicád? Eszti egy határozott igennel válaszolt. Noémi szomorúan visszaadta Cirmit. Eszti nagyon megörült, de látta, hogy Noémi szomorú, ezért odaajándékozta neki Cirmit.
      Noémi boldog lett és azóta minden délután együtt játszanak a plüsscicával.

 
Nikli Korinna 5. osztályos tanuló
A királyi korona
 
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy korona. Ennek a koronának nagyon jó dolga volt. Minden nap ott díszeskedett a király fején. Telt – múlt az idő, a király elhunyt. Ez a korona nagyon szomorkodott, hogy többet nem használják. A király temetése után kirabolták a palotát. Vittek el edényeket, vázákat, sőt még a koronát is elvitték. Másnap eladták egy tanítónak. A tanító elvitte az osztályának, hogy játszanak el egy színdarabot. Aki a kis királyfi volt, azon volt a korona. Ez tetszett a koronának, mert mindenki őt nézte. Aztán nap-nap után már nem használták a koronát. Kidobták a kukába. Ezt egy gazdag nő megtalálta és elvitte az éttermébe. Szépen fölakasztotta a falra. Ott mindenki megcsodálta. De az étteremben nem egyszerű emberek jártak, ott a katonák is észrevették a koronát. Letartóztatták a gazdag nőt (tulajdonost) és elvitték a koronát a palotába. Ott berakták a király koporsója mellé. Körülbelül száz év múlva megtalálták a régészek a koronát, de a palotát nem, mert lerombolták. A koronát elvitték egy múzeumba, ott betették egy üvegdobozba és azóta is ott csodálják az emberek! Itt a vége fuss el véle!