Menü:

Utoljára frissítve:

2017-10-12 13:33:16

Látogatók száma:



GYENGÉNLÁTÓK RÉSZÉRE
A honlap a Wekerle Sándor Alapkezelő Egyházi és Nemzetiségi Támogatások Főosztálya Nemzetiségi Támogatások Osztályának támogatásával valósult meg.

Hangostérkép



Támogatók





Gyermekvédelem


 A MAGYAR GYERMEKVEDELMI RENDSZER MŰKÖDESE AZ ÖNLINEKÖRNYEZETBEN TÖRTENÖ GYERMEKVESZELYEZTETES TŰKREBEN 

 
A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a 
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a 
továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról, 
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. 
rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét 
megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az 
ennek során felmerülő feladatait. 
 
A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja: 
 
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással -fizikai, 
szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni 
védelemhez.” 
 
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését 
segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy 
védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a 
pornográfia.” 
 
A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan -a gyermek vagy más személy 
által tanúsított -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, 
amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 
 
A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen 
alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi 
fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a 
gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll 
fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat 
el a gyermek védelme érdekében. 
 
Gyermekvédelmi jelzőrendszer 
 
A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő – 
gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. § 
 
(1) bekezdése értelmében részei 
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, 
 
a házi gyermekorvos, 
a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, 
a köznevelési intézmények, 
a rendőrség, 
az ügyészség, 
a bíróság, 
a pártfogó felügyelői szolgálat, 
az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, 
a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, 
az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, 
a munkaügyi hatóság, 
a javítóintézet, 
a gyermekjogi képviselő, 
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei 
 
kormányhivatal, 
 
 
az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv. 
Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való, 
legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek 
napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi 
szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a 
gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, 
illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása 
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által 
előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. 
 
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek 
érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. 
 
Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két 
szint 2016. január 1-jétől kialakításra került: 
 
 
Helyi szinten – a család-és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi 
jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése, 
dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező 
jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család-és gyermekjóléti központ 
jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése, 
összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével. 
 
 
Járási szinten – a család-és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret 
biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek, 
fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a 
települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A 
település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját 
koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi 
 
megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon 
való részvétel. 
2017. január 1-jétől továbbá: 
 
 
Megyei szinten -a gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer keretében a helyi és 
járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és 
megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer 
jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és 
megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése 
kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában 
meghatározott gyermekvédelmi észlelő-és jelző rendszer tagjainak, továbbá a 
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak. 
 
 
Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi 
jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása 
körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely 
tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. 
Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai 
támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és 
módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri 
működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása 
érdekében 2017. január 1-től országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri 
hívószám működtetése került nevesítésre a Gyvt.-ben. 
 
Gyermekjóléti szolgáltatás 
 
A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek 
számára elsősorban a települési család-és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási 
család-és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen 
elérhetőség okán. 
 
A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a 
 
gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka 
módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, 
családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének 
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt 
gyermek visszahelyezését. 
 
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének, 
családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek 
fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás 
segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és 
a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás 
megszervezése. 
 
Védelembe vétel 
 
Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a 
gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem 
tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a 
családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. 
 
A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a 
gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló 
veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek: 
 
 
kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, 
a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos 
nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, 
 
 
kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel 
 
foglalkozó személyt vagy szervezetet, 
kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, 
kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a 
 
betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan 
kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi 
vizsgálatát, 
 
 
intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető 
körülmények megszüntetéséről, 
magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás 
megszüntetése érdekében, 
figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és 
felszólítja annak megváltoztatására, 
 
 
kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más 
személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt 
kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg 
iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő 
szolgáltatást. 
 
A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett, 
tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén. 
 
Nevelésbe vétel 
 
A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére, 
nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és 
törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor, 
ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe 
vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni. 
 
A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint 
nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett 
gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e 
 
kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a 
szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről. 
 
A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának 
szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú 
gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét. 
 
Összegzés 
 
 
Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó 
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő-és 
jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek 
online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük 
 
áll fenn. 
Készítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma 
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság 
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály